Fusson falon, szökelljen tetőkön!
Jusson el tetőkön, tűzfalakon, korlátokon ugrálva, futva a randevú helyszínére, vagy akár a munkahelyére. A parkour-trükkök elsatításához rengegetg ideális terep van, mint például az Őrs vezér terénél a Sugár és az Ikea közti parkoló lejáró, a Flórián téri aluljáró, a parkolóházak, és lényegében a Budai vár egész területe.
![Forrás: [origo]](http://static5.origos.hu/i/0901/20090107parkour1.jpg)
David Belle, az egyik alapító
Ajánlat
A magyarul szabadfutásként emlegetett sport szülőatyjainak Sébastien Foucant és David Bellet tekintik, akik együtt találták ki ezt a merész mutatványokkal tarkított városi akadályfutást. A parkour lényege, hogy a sportoló keresztülfutja a várost - lehetőleg egy romos, lerobbant területen - akadályokon, padokon, tűzfalakon, tetőkön keresztül. Belle katona édesapjával vidéken élt, ahol az erődben naphosszat fejlesztette atlétikai képességeit a fák közt futva, ugrálva, illetve azokra felmászva. Mikor apja úgy döntött, hogy Párizs külvárosába költöznek, Belle-nek muszáj volt addigi mozgását a városi környezethez adaptálnia. Néhány évvel később találkozott Sébastien Foucannal, akivel végleges fazont szabtak a parkournek, és még néhány másik fiatallal együtt megalapították a Yamakasi klánt. Pár évvel később a nagynevű francia rendező-producer, Luc Besson felfedezte magának a különös sportot művelő fiatalembereket, és Yamakasi - A modern idők szamurájai címmel filmet is készített a parkourről. Ugyan maga a mozi felejthető alkotás, ám mégis fontos mérföldkő volt a sportág fejlődésében. Egyfelől fiatalok százezrei ismerték meg, és kezdték el utánozni a filmben látott akrobatikus mozdulatokat, másfelől bemutatása szakításhoz vezetett Belle és Foucan között. Bellenek és néhány társának ugyanis nem tetszett, hogy a rendőrök elől menekülő klán tagokkal azt sugallták, hogy a parkour valamiféle illegális tevékenyéggel azonos, ezért kiléptek a klánból, és új csapatot alakítottak Les Parkouristes néven. Itt vált ketté a parkour és a free running története. Előbbi képviselője Belle, aki a parkour lényegét abban látja, hogy a sportoló miközben minél gyorsabban jut A pontból a B pontba, az útjába kerülő akadályokon ugrásokat felhasználva akrobatikus mozdulatokat mutat be. A mozdulatokban lennie kell sebességnek, gördülékenységnek és eredetiségnek. A free running a sport Foucan által továbbfejlesztett, és az ázsiai filozófiával összeolvasztott elképzelését takarja, amely szerint a szabadfutás a mozgás esztétikumának, a szabadság kifejezésének és a pozitív energiák áramlásának a megtestesítője.
"A Yamakasiban láttam először parkourösöket" - magyarázza lelkesen R. Dávid, az egyik budapesti klán 18 éves tagja. "Nagyon megfogott a dolog, és most már két éve parkourözök. Előtte footskatingeltem, ami tulajdonképpen deszka nélküli gördeszkázást jelenti. A footskatingnek köszönhetem, hogy ilyen jó az egyensúlyérzékem, de a parkour sokkal izgalmasabb sport. Igazából az alapok biztos elsajátításán kell túl lenni, és persze némi állóképességet fejleszteni, hogy utána a bonyolultabb és akrobatikusabb mozdulatokat is könnyedén megcsinálhassa az ember." - meséli.
Külföldön már az egyik legnépszerűbb extrémsportnak számít a parkour, rengeteget foglalkozik vele a média és a nagyobb városokban - a Yamakasi mintájára - egyre több sajátos klub alakul, amiket klánoknak neveznek. Jelenleg Franciaország és Anglia a fő központja a sportnak, de szép számmal találunk csapatokat Amerikában, Afrikában, Németországban, Svájcban, Ausztriában illetőleg rengeteg ázsiai országban is. Magyarországon még gyerekcipőben jár a parkour, de már így is szinte az ország minden táján űzik: találunk csapatokat Budapesten, Miskolcon, Kaposváron, Szegeden, Szolnokon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsen, Veszprémen és még sok más városban.
"Klánt bárki alakíthat, aki szeretne belefogni ebbe a sportágba, én is pár haverommal együtt kezdtem el az edzéseket. Közösen sokkal jobb gyakorolni, tanulhatunk egymástól új trükköket, mozdulatokat, arról nem is beszélve, hogyha valami baleset történik, akkor rögtön ott a segítség melletted." - mondja Dávid.
A Yamakasi című film által sugalltakkal ellentétben a parkour egyáltalán nem illegális sport, és csak pont olyan mértékben veszélyes, mint bármelyik másik sport, amit nem megfelelően űzünk. Ha nem figyelünk a biztonságra, nem készülünk fel megfelelően és nem tartunk be pár alapszabályt, akkor bizony komoly sérülésekkel gazdagodhatunk egy-egy edzés után. A sport legfőbb szabálya, hogy a futó soha ne próbáljon meg olyan mozdulatot vagy ugrást, aminek sikeres végrehajtásában nem biztos: mindig legyünk tisztában saját fizikai korlátainkkal. Sok-sok tornateremben való gyakorlás után ajánlatos csak nyílt terepre menni, de nagyon fontos, hogy pontosan ismerjük a környezetet, ahol edzeni készülünk. Például, ha korláton szeretnénk átugrani, előtte feltétlenül ellenőrizzük, hogy az mennyire stabil, nehogy pont a súlyunk alatt dőljön ki a helyéről. "Rengeteg jó terep van Budapesten parkourözéshez. Ideális az Őrs vezér terénél a Sugár és az Ikea közti parkoló lejáró, a Flórián téri aluljáró, a parkolóházak, és lényegében a Budai vár egész területe. Ritkán fordult elő, hogy valaki szólt volna érte, hogy ott gyakoroltunk, de nem árt odafigyelni, nehogy birtokháborítást kövessünk el. Tiszteletben kell tartani más tulajdonát." - magyarázza Dávid.
![Forrás: [origo]](http://static7.origos.hu/i/0901/20090107parkour.jpg)
A szabadfutás megkezdése előtt melegítsünk be rendesen, az edzés végeztével pedig nyújtsunk sokat, mert ezek hiányából fakad a legtöbb sérülés. "Vannak olyanok, akik vagányságból úgy hajtanak végre ugrásokat, hogy nem tudják hova érkeznek utána. Szerintem ez nagyon veszélyes, sosem próbálkoztam ilyesmivel. Én két alapszabályt ismerek. Az egyik, hogy csak olyan ugrást hajts végre, amit biztosan meg tudsz csinálni, a másik pedig, hogy kisgyerekek előtt nem szabad látványos és veszélyes trükköket bemutatni, nehogy elkezdjék utánozni felkészülés és felügyelet nélkül." - mondja Dávid.
A kezdés
A parkourt tulajdonképpen bárki elkezdheti, de elkerülhetetlen, hogy rendelkezzünk a megfelelő kondícióval. Előnyben lesznek azok, akik némi harcművészeti vagy tornász múlttal rendelkeznek, hiszen sok trükknek kézenállás, szaltó vagy éppen tigrisbukfenc az alapja. A bonyolultabb mozdulatok helyett kezdjük az alapoknál, legfőként tanuljuk meg a földet érés, és az ugrások utáni kigurulás - parkour nyelven a roll - technikáját, hogy a nagyobb ugrásokkal keletkező ütközési energiát le tudjuk vezetni. A fizikai felkészüléshez a legmegfelelőbb a rendszeres futás, felülések, fekvőtámaszok és húzódzkodások végzése. Kerüljük a súlyzók használatát, mert túlságosan kötöttek lesznek izmaink. A terepedzést kezdjük az úgynevezett vault-okkal, vagyis magyarul átugrásokkal. Ezek a legkönnyebben végrehajtható mozdulatok, viszont rengeteg van belőlük. Ne csak az ugrás puszta végrehajtására ügyeljünk, hanem a mozdulat dinamikájára és a minél szebb tartásra is. Az akrobatikus trükkök gyakorlása fokozott felkészültséget és figyelmet igényel, így ajánlatos ezeket tornateremben szivacsokon, felügyelet mellett gyakorolni. A fizika törvényeit meghazudtoló falon futások, szaltók és hatalmas ugrások megfelelő koncentráció és biztos technikai tudás nélkül akár életveszélyesek is lehetnek betonon végrehajtva.
Ami a felszerelést illeti a legfontosabb a laza és kényelmes ruházat (de ne legyen túl bő, nehogy ugrás közben beleakadjon valamibe), illetőleg a jó, márkás sportcipő. A legtöbb parkourös biciklis kesztyűt is visel, ami a betonfalakon való felkapaszkodásnál elengedhetetlen kellék. Kezdőknek ajánlott a könyök és térdvédők, és csuklószorítók használata, amik adott esetben komoly sérülésektől óvhatja meg viselőjét. "Eddig még megúsztam kisebb húzódásokkal, horzsolásokkal és kék-zöld foltokkal a dolgot, ám ezek szinte mindennaposak. Kesztyűt használok, de térdvédőt nem, engem valahogy zavar a szabad mozgásban. De, ha az ember körültekintő és tudja, hogy hol a határ, akkor nincs is különösebb szükség ilyen védőfelszerelésre. Azonban voltam már szemtanúja komolyabb sérülésnek, ezért egy bekapcsolt mobil mindig van nálunk, ha városi terepre megyünk gyakorolni. Baj esetén jól jöhet" - meséli Dávid. Azonban amennyiben követjük az egyik legjobb szabadfutó, Sébastien Foucan tanácsát, akkor városi betondzsungelben is átélhetjük a mozgás igazi szabadságát. "A legjobb módja, hogy elkezd a szabadfutást, ha egyszerűen belevágsz. Haladj lassan, lépésről-lépésre, tanuld meg az alapmozdulatokat, gyakorolj sokat, és majd meglátod, hogy mit hoz számodra ez a csodálatos sport."
Simonyi Gáspár
[origo]